A partnereink sikere, a mi sikerünk!

Gyakran Ismételt Kérdések

Milyen árfolyamot kell használni az eurós számlán?

Kérdés: Ha a teljesítés délelőtt megtörtént, vagy hétvégén történik a teljesítés, akkor milyen árfolyamot kell használni?

A vállalkozások életében a leginkább akkor kell figyelni a devizás szabályokat, amikor a számla idegen pénznemben kerül kiállításra, mert ekkor a számlán az áthárított adó összegét forintban is fel kell tüntetni. Ehhez tudni kell az ügylet teljesítéskori árfolyamát. A bankok különböző napszakban teszik közé árfolyamukat, az MNB esetében ez munkanapokon 11 órakor történik meg.
Jogos a kérdés. Erre az esetre NAV adott ki tájékoztatót és rögzítette azt, hogy egy adott munkanapon az MNB előző napi és az aznapi árfolyama is használható. Nem kell vizsgálni azt, hogy teljesítés melyik napszakban történt. Ha adott napra az MNB nem állapít meg árfolyamot, akkor az utolsó napi árfolyammal kell dolgozni. (Vasárnapi teljesítés esetén a pénteki árfolyam a mérvadó.)

Lakás áfa mikor vonható le?

Kérdés: Amennyiben egy társaság lakást vásárol hogy azt bérbeadási célra hasznosítsa, akkor a vásárlás és felújítás esetében áfa-levonási joggal élhet-e?

Válasz: Az áfa-törvény főszabály szerint azt tartalmazza, hogy lakóingatlant terhelő áfa és lakóingatlan felújításához beszerzett termékek, szolgáltatások áfa-tartalma nem helyezhető levonásba. Levonási joggal az adóalany akkor élhet, ha igazolható módon a lakóingatlanhoz kapcsolódóan adóköteles szolgáltatásnyújtás nyújt, vagy nyújtani fog és azt adóköteles szolgáltatásként fogja számlázni. Alapesetben a bérbeadási tevékenység mentes az adó alól, de ha az adóalany áfa visszaigényléssel kíván élni, akkor az adóhatóság felé benyújtott adatlapon választhatja a lakáscélú ingatlan bérbeadására az adókötelességet. Javasoljuk, hogy a lakóingatlan vásárlása előtt jelentse be az adókötelezettség választását és ezzel egyidejűleg a tevékenységi körét bővítse a lakáscélú bérbeadási tevékenységgel.

Elengedet osztalék következményei

Milyen következményekkel jár, ha egy társaság tagja előző években megállapított osztalékát elengedi a társaság felé?

Először is rögzítsük, hogy a társaság tagjának joga van részben vagy egészben lemondani osztalékköveteléséről. A társaságnál az elengedett osztaléktartozást bevételként kell elszámolni, ezzel eredményt növelünk, de ezen bevétel után társasági adót nem kell megfizetni, hisz adóját előző években a társaság már lerótta. Ezen kívül az Illetéktörvény ide vonatkozó pontja alapján, ez illetékmentes ajándékozásnak minősül.

Az utólagos osztalék elengedést akkor javasoljuk, ha társaság tartósan veszteséget realizál, nincs remény az osztalék kifizetésére, vagy ha a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke alá esett.

Hogyan kerül kiszámításra az öregségi nyugdíj?

A kérdés megválaszolásához a nyugdíj-törvényt kell ismerni.

A nyugdíj-törvény értelmében az jogosult öregségi nyugdíjra:
- Aki születési évének megfelelő nyugdíjkorhatárt betöltötte. A törvény általános előírása, hogy a nyugdíjkorhatár 65 év, de az 1957 előtt születettek esetében a nyugdíjkorhatár évenként vissza felé haladva fél évvel csökken.
- Aki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Szolgálati időként azt az időszakot lehet figyelembe venni, amikor magánszemély biztosított volt és az előírt nyugdíjjárulékot meg is fizette. Kiemelendő, hogy akinek a jövedelme részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, annak a szolgálati idejét a jövedelme és a minimálbér arányában lehet csak megállapítani. Ezt az arányosítást a havi 50 ezer Ft-ot fizető KATÁS adóalany esetében is el kell végezni, ahol a 81.300,- Ft havi jövedelem aránylik a minimálbérhez.
- Aki azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják biztosítási jogviszonyban nem áll. Tehát a tervezett nyugdíjba vonulás napjára, legalább egy napra meg kell szüntetni a fennálló munkaviszonyt vagy a vállalkozói jogviszonyt. Később természetesen újra létesíthető jogviszonyok bármelyike.
- Életkorától függetlenül az a nő, aki 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Fontos az itt alkalmazott jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idővel. Jogosultsági időbe tartozik többek között a kereső tevékenység ideje, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély időszaka.


Az öregségi nyugdíj összege - a számítást nagyon leegyszerűsítve - a szolgálati idő és a nyugdíj alapját képező átlagkereset függvénye. A nyugdíj alapját az 1988-tól megszerzett nettó jövedelem alapján kell meghatározni. A nyugdíjba vonuló személy adott évi nettó jövedelmét át kell értékelni, azaz a mai értékre át kell számolni, erre szolgál az úgynevezett valorizációs tábla. Minél régebbi jövedelmet veszünk alapul, annál nagyobb szorzószám kerül alkalmazásra. Ebből kiszámítható a havi átlagos kereset, melyet a nyugdíj-törvény 2. számú mellékletében szereplő szorzószámmal kell korrigálni, amely például 40 éves szolgálati idő esetén 80%, azaz a havi nettó jövedelem 80%-át teszi ki a nyugdíj összege. A szolgálati idő növekedése a szorzószám emelkedését is jelenti és fordítva.
 

Lakáscélú támogatás mikor minűsül adómentes juttatásnak?

A lakáscélú támogatás a következő feltételek esetén adómentes juttatás: - egy munkavállaló, akár több munkáltatótól legfeljebb 5 év alatt 5 millió Ft támogatást kaphat, - a támogatás összege nem lehet több, mint a lakás vételárának, építési költségének a 30%-a, - a vásárolt vagy épített lakás szobaszámának meg kell felelni az szja-törvényben rögzített feltételeknek, - a munkavállalónak a lakás tulajdonosának vagy haszonélvezőjének kell lennie, - a támogatást hitelintézeten keresztül kell folyósítani.

A támogatás adómentességének feltételeit a munkáltató köteles vizsgálni, de hitelintézettel megállapodást köthet, hogy a támogatással kapcsolatos adminisztrációt a hitelintézet végezze. Ekkor a hitelintézet minden adómentességi feltételt megvizsgál, de ez a munkáltató adójogi felelősségét nem érinti.

Ingó értékesítés esetén hogyan kell adózni?

Először tisztázzuk, hogy kell kiszámítani az ingó értékesítés jövedelmét. A bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, az értéknövelő beruházások értékét, az átruházásból származó kiadásokat. Ha a megszerzésre fordított összeg nem ismert, akkor a bevétel 25%-a számít jövedelemnek.

Nem kell jövedelmet megállapítani és azt bevallani, ha a bevétel nem haladja meg a 600 ezer Ft-ot. Az szja-törvény rögzíti, hogy nem kell megfizetni a 200 ezer Ft jövedelemhatárig az adót, ez a kedvezményes sáv. Tehát ha a jövedelem meghaladja a 200 ezer Ft-ot, akkor csak ezen értékhatár feletti jövedelemre kell megfizetni a 15%-os adót.

Amennyiben az értékesítés eseti jellegű, akkor az e címen megszerzett jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül.

A rendszeres gazdasági tevékenységből keletkezett jövedelmet összevonandó jövedelemként kell kezelni, mely jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást (ehot) is kell fizetni.

Mi az elektronikus számla?

Az Áfa-törvény értelmében a számla vagy papíralapú vagy elektronikus számla lehet. A törvény 2013. évi módosítása után az elektronikus számla hitelesen, adattartalom sértetlenségét biztosítva két megoldással bocsátható ki: - Minősített aláírással látják el. - Elektronikus adatcsere-rendszerben (EDI) elektronikus adatként hozzák létre.

FIGYELEM! A mostanában megszokott számlaállományok elektronikus megküldése e-mail mellékletként nem minden esetben fedi le az elektronikus számla fogalmát. Tehát, ha érkezik egy pdf formátumú számla és nem tartozik hozzá elektronikus aláírás, akkor az nem elektronikus számla, hanem egy normál számla, melynek a kinyomtatását a számlakibocsátó áthárította a számlabefogadóra.

Az elektronikus számla kizárólag elektronikus formában számviteli bizonylat, annak kinyomtatott alakja nem hiteles! Az elektronikus számla esetén biztosítani kell a számlák biztonságos és hosszú távú elektronikus tárolását, melyet a számlakibocsátónak és a számlabefogadónak is teljesítenie kell. A Számviteli törvény értelmében 8 évég kell tárolni az állományokat.

Mit csinál a könyvelő az éves zárás során?

Sokan kérdezik mit is csinál a könyvelő az éves zárási munkát során.


• Lezárja és egyezteti az analitikus nyilvántartásokat. Megnézi, hogy egyeznek-e a főkönyvi könyveléssel. Az egyeztetések a főkönyvvel azért nem hagyhatók el, mert ilyenkor kibuknak azok a hibák, melyeket év közben nem vettünk észre. Például: a cégautó-adó vagy a kommunális adó kötelezettségként nincs lekönyvelve, vagy egyik hónapban a foglalkoztatói járulékok, adók könyvelése elmaradt (szólt a telefon).
Az egyeztetés nagyon aprólékos munka és sokáig tart, mert egy hiba miatt át kell nézni az egész évet.
• Át kell nézni és egyeztetni a vevőkkel és szállítókkal kapcsolatos egyeztető leveleket, megkeresve az eltéréseket, azok okait. Sajnos a gyakorlatban sokszor nem tapasztaltam együttműködési készséget az üzleti partnerek munkatársai részéről.
• Értékelni kell a fizetési határidőn túli vevőtartozásokat abból a szempontból, hogy fognak-e fizetni, mit lehet tudni róluk. Ebben a kérdésben a vállalkozó sokat segíthetne.
• Amelyik cégnek van valutája vagy devizája, vagy ebben kifejezett bejövő vagy kimenő kifizetetlen számlája, azt egyenként át kell számolni a december 31-i árfolyamra és lekönyvelni az ezzel kapcsolatos nyereséget vagy veszteséget.
• El kell számolni az értékcsökkenési leírásokat és el kell készíteni a leltárt. (Most ne beszéljünk a vállalkozó leltározási tevékenységéről!)
• Az adóbevallásokat egyeztetni kell a könyveléssel, és ha szükséges valamelyiket javítani. Pótolni kell az adóhatóságnak beadott átvezetési kérelmek könyvelését is.
• Át kell nézni a következő évi számlákat, az időbeli elhatárolások miatt.
• El kell készíteni a társasági adóbevallást, iparűzési adóbevallást, stb. Véglegesen ezt nem tudják megtenni korábban, mert kell hozzájuk a beszámoló is, - melynek az adatait az adóhatóságnak is jelenteni kell, de az adók nélkül viszont nincs mérleg és eredmény-kimutatás.
Nem írok le minden munkafázist, csupán érzékeltetni szeretném a vállalkozókkal, hogy a könyvelők miközben éves zárást készítik:
• bért számfejtenek,
• elkészítik a havi bevallásokat és az áfa-bevallásokat annak analitikájával együtt,
• és közben könyvelik az aktuális évi adatokat,
Közben pedig jönnek még a különböző rendkívüli meglepetések:
• regisztráció a gazdasági kamaránál és befizetés;
• katasztrófavédelmi hozzájárulás szabályainak megismerése, bevallása, ha szükséges;
• élelmiszerlánc felügyeleti díj szabályainak megismerése, bevallása;
 

Készpénzfizetés esetén milyen korlátokra kell figyelni?

Az adózás rendjéről szóló törvény 2013-tól előírja, hogy minden számlanyitásra kötelezett adózó (társaság, áfa-körös egyéni vállalkozó és áfa-körös magánszemély) egy másik számlanyitásra kötelezett adózónak egy hónapon belül maximum 1,5 millió Ft készpénzt fizethet.

Az adóhatóság útmutatója szerint készpénzfizetésnek kizárólag a bankjeggyel és érmével történő fizetés minősül. Nem minősül készpénzfizetésnek, ha a vevő a szállító bankjába készpénzben teljesíti a számla ellenértékét.
Az értékhatárba beletartoznak az azonos szerződéshez tartozó kifizetések. Vita tárgya, mi az egy szerződés? Például egy szerződés, ha a felek egy megállapodás keretében meghatározott mennyiségű áru – akár rendszeres, akár több részletben történő – leszállításáról állapodnak meg. De egy szerződés a folyamatos teljesítésű ügyletekre vonatkozó szerződés is. De nem jelent egy szerződést az egy keretszerződésre teljesített szállításokra történő teljesítés.
A készpénzszolgáltatás 1,5 millió Ft feletti része után 20%-os mulasztási bírság kerül kiszabásra, melyet mind a vevő, mind a szállító köteles megfizetni.
A fenti korlátozó intézkedések mellett továbbra is fennáll az adózás rendjéről szóló törvényben rögzített, a készpénzfizetésre vonatkozó bejelentési kötelezettség. A vevőnek 15 napon belül bejelentéssel kell élnie, ha 2 millió forintot meghaladóan fizetett készpénzben. Kapcsolt vállalkozás esetén 1 millió forint a bejelentési értékhatár.
Ezen kívül a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény azt mondja ki, hogy árukereskedelmi tevékenységet végző szolgáltató e tevékenységének körében nem fogadhat el 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetést, kivéve ha erre vonatkozó szabályzatát kereskedelmi hatósághoz benyújtotta és hatóság ezt nyilvántartásában rögzítette.
 

Hírek

Kifizetők által fizetett biztosítások adóterhe 2019-től
2019-től nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a kifizető által magányszemély javára kötött biztosítás összege, hanem úgy kell tekinteni, mintha a biztosított jövedelmet szerezne.

Béren kívüli juttatások jelentős szűkülése 2019-től
A 2019-től a megszűnt juttatások esetén azok nyújtása munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemnek minősülnek és a juttatás összegét a bérhez, jövedelemhez hozzá kell adni és ezzel együtt kell személyi jövedelemadót, egyéni járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni.

Nyugdíjas személy fogalalkoztatása 2019-től
2019-től a saját jogú nyugdíjas (korhatárt elérő és a „40” éves nők) munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén nem kell vonni a magánszemély jövedelméből a 10%-os nyugdíj- és a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot, csak a 15%-os személyi jövedelemadót. A munkáltatónak nem kell megfizetni erre a jövedelemre a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást.

Osztalék adózása 2019
Jövő évtől a magánszemélynek a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetnie, amíg a tárgyévi jövedelme (éves számfejtett jövedelme és az osztalék együttesen) el nem éri a havi minimálbér, az egyéni és a társas vállalkozónál a garantált bérminimum összegének 24-szeresét, amit az adófizetés felső határának nevezünk. Tehát egy viszonylagos magas havi jövedelem esetén az osztalék típusú jövedelem csak egy részére vagy egyáltalán nem kell fizetni adót.

Ajánlatkérés

Válaszoljon a kérdésekre, hogy el tudjuk Önnek küldeni ajánlatunkat.


 Ajánlatkérés 

Elérhetőség

Pécs, Petőfi Sándor u. 29/1.


Központi elérhetőségek

  • Telefon: 72/310-842, 333-281
  • Telefax: 72/313-993
  • e-mail: larix@larixaudit.hu


Ügyfélfogadás:

  • Hétfő és szerda: 12-16 óra között
  • Többi munkanap: 8-12 óra között