A partnereink sikere, a mi sikerünk!

Hírek

Polgári Törvénykönyv fizetési határidő és késedelmi kamat szabályai

2013-07-05

Törvénymódosítás készült a Polgári Törvénykönyv fizetési határidőre és késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseire, melyek 2013. július 1-jétől léptek életbe.


- Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének határidejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult számlájának vagy fizetési felszólításának kézhezvételétől, illetve egyes esetekben a teljesítésétől számított 30 napon belül meg kell fizetni.
- A gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben a 60 napnál hosszabb fizetési határidő kifejezetten nem tiltott, de 60 nap feletti határidő sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit. A 60 napon túli határidőt kikötő szerződés bírósági úton megtámadható.
- A késedelmi kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. (Eddig a késedelmet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat volt az irányadó.)
- A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél felszámítható késedelmi kamat a jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke, az eddigi héttel szemben. A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve ha a kötelezett késedelme miatt kötbér fizetésére köteles.
- Új rendelkezés, hogy ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább 40 eurónak megfelelő forint ellenértéket, mint költségátalányt megfizetni. Az átalány megfizetése nem mentesít a késedelmi kamat alól, de az esetleges kártérítésbe beszámít. Ettől eltérő kikötés semmis.
 

Hírek

Kifizetők által fizetett biztosítások adóterhe 2019-től
2019-től nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a kifizető által magányszemély javára kötött biztosítás összege, hanem úgy kell tekinteni, mintha a biztosított jövedelmet szerezne.

Béren kívüli juttatások jelentős szűkülése 2019-től
A 2019-től a megszűnt juttatások esetén azok nyújtása munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemnek minősülnek és a juttatás összegét a bérhez, jövedelemhez hozzá kell adni és ezzel együtt kell személyi jövedelemadót, egyéni járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni.

Nyugdíjas személy fogalalkoztatása 2019-től
2019-től a saját jogú nyugdíjas (korhatárt elérő és a „40” éves nők) munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén nem kell vonni a magánszemély jövedelméből a 10%-os nyugdíj- és a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot, csak a 15%-os személyi jövedelemadót. A munkáltatónak nem kell megfizetni erre a jövedelemre a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást.

Osztalék adózása 2019
Jövő évtől a magánszemélynek a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetnie, amíg a tárgyévi jövedelme (éves számfejtett jövedelme és az osztalék együttesen) el nem éri a havi minimálbér, az egyéni és a társas vállalkozónál a garantált bérminimum összegének 24-szeresét, amit az adófizetés felső határának nevezünk. Tehát egy viszonylagos magas havi jövedelem esetén az osztalék típusú jövedelem csak egy részére vagy egyáltalán nem kell fizetni adót.

Ajánlatkérés

Válaszoljon a kérdésekre, hogy el tudjuk Önnek küldeni ajánlatunkat.


 Ajánlatkérés 

Elérhetőség

Pécs, Petőfi Sándor u. 29/1.


Központi elérhetőségek

  • Telefon: 72/310-842, 333-281
  • Telefax: 72/313-993
  • e-mail: larix@larixaudit.hu


Ügyfélfogadás:

  • Hétfő és szerda: 12-16 óra között
  • Többi munkanap: 8-12 óra között